Megoldások→ Személyszállítás
Járatütemezési optimalizációs rendszereket jellemzően áruszállítási feladatok szervezésére szoktak alkalmazni, aminek több oka van:
- történeti ok: a módszertanokat áruszállítási feladatokra fejlesztették ki,
- áruszállítási feladatból több van, ezért a fejlesztők erre a területre koncentráltak,
- személyek esetében a szállított „áru” rendkívül kényes és problémás.
Bizonyos nehezen kezelhető személyszállítási feladatok (pl.: dolgozói utaztatás) esetében hatékonysági szempontok kikényszerítik, a korszerű és rugalmas járatütemezés módszertanok viszont lehetővé teszik a személyszállításra jellemző speciális szempontok (utazási idő minimalizálása!) érvényesítését az optimalizációs modellek megfelelő bővítésével.
A dolgozói utaztatás megvalósítása
A dolgozói utaztatás több módon támogatható a munkáltatók által:
-
Egyéni utaztatás támogatása
A tömegközlekedési jegyek, bérletek költségeinek részben vagy egészben történő átvállalása, a saját gépjárműhasználat támogatása gazdaságtalan lehet a napi járatütemezéshez képest, de még nagyobb probléma, hogy általában csak korlátozott mértékben képes megfelelni a szállítási igényeknek, ugyanis a tömegközlekedési menetrendek legritkábban igazodnak a többműszakos vagy folyamatos munkarendhez.
-
Vállalati járatok fix menetrenddel
A fixjáratok rugalmatlanok, egy adott pillanat igényeihez igazodnak, nem követik a dolgozók számának, lakóhely szerinti összetételének változásait, a műszakbeosztások módosulásait. A változékony szállítási feladatok biztonságos teljesítése túlméretezett buszflotta fenntartását követeli meg, ami gazdaságtalan utaztatási rendszerhez vezet.
-
Vállalati járatok igény szerint
A járatok mindig igazodnak az aktuális műszakbeosztásoknak megfelelő szállítási feladatok földrajzi eloszlásához, és ezáltal igen hatékony járatokat valósítanak meg. A napi járatütemezés viszont bizonyos feladatméret felett szoftveres támogatást követel, amit a VERSYS járatütemező optimalizációs rendszer dolgozói utaztatásra kifejlesztett verziója magas szinten biztosítani tud.
A dolgozói utaztatás jellegzetességei
A személyszállítás járatütemezési feladatai néhány fontos jellegzetességben eltérnek az áruszállítási feladatoktól:
-
Utazási idő minimalizálása
A legtöbb áruszállítási probléma esetében eltekinthetünk attól a kérdéstől, hogy a rakomány egy-egy tétele mennyi időt tölt a szállítójárművön, elegendő a megtett kilométerek (és ezáltal a szállítás közvetlen költségeinek) minimalizálására koncentrálni. Személyszállítás esetében azonban jogos igény, hogy lehetőség szerint minimalizáljuk azt az időt, amit a szállított személyek utazással töltenek. Ezért az áruszállítási feladatokra jellemző körtúrák helyett más felépítésű járatok kialakítása szükséges. Az utazási idő minimalizálásának célja beszállítás esetén olyan járatok alkalmazásával valósul meg, amelyekben az üzemtől távolabb lakó dolgozók szállnak fel a járat elején, és a legközelebbiek a járat végén. A hazaszállító járatok pedig nyilván a közelebbi megállóktól haladnak az egyre távolabbiak felé.
-
Származtatott szállítási feladatok
A hagyományos szállítási feladatok általában valamilyen árumegrendelésen alapulnak, melyben meghatározásra kerül, hogy milyen tételeket milyen határidővel és hova szükséges leszállítani. A dolgozói utaztatáshoz kapcsolódó járatütemezési feladatokat a dolgozók műszakbeosztásából kell származtatni. A műszakbeosztások alapján határozható meg, hogy az egyes megállókban mikor hány főt kell felvenni, illetve lerakni.
-
Megállók kezelése
A dolgozói utaztatás megvalósításához ki kell jelölni azokat a buszmegállókat, ahol a dolgozók felszállhatnak a járatokra, illetve leszállhatnak azokról. A dolgozókat egyértelműen megállóhoz kell rendelni, hogy járatok által felkeresendő megállók körét, valamint az adott megállónál fel- vagy leszállítandó dolgozókat egyértelműen meg lehessen határozni.
-
Műszakváltáshoz kapcsolódó optimalizációs feladat
A dolgozók utaztatásához kapcsolódó szállítási feladatok jellemzően műszakváltáshoz kötődnek. Egy műszakváltáshoz két szállítási feladat tartozik: a kezdődő műszakra beosztott dolgozók beszállítása, és a befejeződő műszak dolgozóinak hazaszállítása. A két járatütemezési feladatot azonban nem lehet elkülönülten kezelni, mivel a beszállítás során felhasznált járművekre érdemes alapozni a hazaszállító járatokat. Egyetlen optimalizációval tehát két ellentétes irányú szállítási feladatot kell megoldanunk, melynek során minden járműhöz két (ellentétes irányú) járatot kell összeállítani.